ShakuEchoShakuFilmKultúraTársalgók
|
Urbanovits Krisztina
Urbanovits Krisztina színművész Eddigi szakmai életében van olyan produkció, vagy időszak, amire úgy gondol, mint ‘aranykorra’, vagy legkedvesebb élményre? Az aranykor a zalaszentgróti tábor volt hosszú évekkel ezelõtt, Ascher Tamás vezetésével. Azért lettem színész. Aztán úgy tûnt, hogy ez csak gyerekkori élmény és nem fogok soha többé hasonlóval találkozni, és tessék itt a Göttinger és ez az egész Attempts on her life. Szóval létezik az aranykor. Hogyan látja Magyarországon ma a színház helyzetét, milyen irányba tart és milyen szerepet szeretne ebben Ön betölteni? A kõszínházi struktúra a végnapjait éli, ez biztos. Nagyon nagy robbanás zajlik, egyenlõre finom átmenetekkel, de elkerülhetetlen a vég, sok vidéki színház ebben a formában meg fog szûnni, sok pesti is. Én szeretnék saját társulattal dolgozni és megcsinálni azt a színházat, amirõl gyerekkorom óta álmodok. Természetesen független társulatra gondolok. Mondott vissza már felkérést? Mik azok a tényezők, amik kizárnák, hogy elvállaljon valamit? Igen. A kaposvári színházban beteg szoktam néha lenni, illetve elkéreckedek, ha valamihez nagyon nincs kedvem. Ez egyre többször fordul elõ, azt hiszem, ez önmagáért beszél… Ahogy öregszem, már csak olyan dologban szeretek részt venni, ami fölizgat. Sosem anyagi megfontolásból döntök, ami elég önsorsrontó gondolkodás, nem is leszek soha gazdag ember. Melyik szereppel vagy darabbal foglalkozna most legszívesebben? Most legszívesebben az a.N.N.a.-t játszanám, addig, amíg meg nem találja a maga közönségét. Száger Zsuzsival, akivel már van egy közös darabunk, írjuk a következõt, még nagyon az elején tartunk, de az is nagyon izgat. Konkrét klasszikus darabot nem tudok mondani, amit most eljátszanék, na jó valami Sondheim musical-ben szívesen énekelnék. Színházi berkekben számtalan anekdota, vicces történet terjed színházi bakikról, kolléga megtréfálásáról, nagy bemondásokról. Tudna ilyet, vagy ilyeneket mondani, ami akár Önnel, akár valamely kollégájával, vagy valamelyik klasszikus nagy öreggel történt meg? Ez nagyon régi, de mindig eszembe jut, ha tájolunk valami kaposvári mega-elõadással. Koltai Robival történt meg nagyon régen, hogy tájoltak valami szép elõadással, pazar szereposztással úgymint; Lukáts Andor, Bezerédi, Koltai stb… Volt egy jelenet, ahova a zenekari árokból kellett feljönni, de a Robi nem nézte meg a járást jelenet elõtt és természetesen eltévedt. Fönn állt a színpad, nem tudták folytatni Robi nélkül, egyszercsak azt lehetett hallani, hogy valaki döngõ léptekkel rohan fö-alá a zenekari árokban és üvölti; Andor! Andor! Hol a francba vagytok? Nem tudom ,hogy kell innen kijutni… |
Szólj hozzá a lap alján 
Szólj hozzá!